NEMZETI VESE PROGRAM INFORMÁCIÓ

INFO@VESEBETEGSEG.HU

Hírek

Vese Világnapi programok az országban



Megtartották a Magyar Nephrológia első Emléknapját

2012.04.12

Hitt a tudomány fejlődésében, elvetette a terápiás nihilizmust ez lehetett a titka.


„Amíg lesz magyar klinika és magyar egyetem, Korányi Sándornak, mint a legjobbak egyikének emléke mindig élni fog." - idézte fel a kiváló tudós 1944-es temetésén elmondott gyászbeszédet Dr. Radó János professzor és Dr. Szathmári Miklós klinikaigazgató is csütörtökön. A megemlékezést a Magyar Nephrologiai Társaság (MANET) kezdeményezte azzal a céllal, hogy hagyományt teremtsenek, és Korányi Sándor halálának évfordulóján mostantól minden évben megtartsák a Magyar Nephrológia Emléknapját.

Az első ilyen emléknapot április 12-én a fiumei úti Nemzeti Sírkert Panteonjában, a hazai modern nephrológia úttörőjének sírjánál tartották. A megemlékezésen többek között részt vett Dr. Reusz György, a MANET elnöke és Barna István vezetőségi tag is.

A nyitóbeszédben halhatatlan felfedezésnek nevezte Radó János professzor, hogy Korányi klinikai vizsgálóeljárássá fejlesztette a fagyáspont csökkenést. Ezzel ugyanis felderíthetővé vált a krónikus veseelégtelenség lényege. A módszer gépesített változata (ozmometria) ma a klinikai orvostudomány és gyógyszerészet egyik leggyakoribb laboratóriumi eljárása.

A professzor felidézte Korányi Sándor emberi kvalitásait is: „Nem volt megalkuvó alkat, erkölcsi elveihez szigorúan ragaszkodott, ha rosszul tanult, még a saját rokongyereket is megbuktatta. Nem tett különbséget szegény és gazdag között, türelmes volt, de nem tűrte a pontatlanságot, és a tehetségtelen munkatársakat előbb-utóbb eltanácsolta. Csöndes szenvedéllyel viszonyult a tudományhoz és az orvosláshoz, a betegek érdekeit őszintén a szívén viselte."

Szathmári Miklós sem csak Korányi szakmai kiválóságát emelte ki. Beszédében azt hangsúlyozta, hogy a tudós-orvosnak zseniális előadókészsége volt, amelyet kristálytiszta logika jellemzett. Nemcsak az orvoslás terén volt kimagasló a tudása, hanem általános műveltsége is utolérhetetlen volt. Őszinteség, szókimondás jellemezte, ennek ellenére zárkózott, szerény ember volt. Korányi azt tartotta, hogy az orvosi lét lényege: „Az orvos gondolkodásának és a kutatásnak a betegágytól kell elindulnia".

A klinikaigazgató példákat említett Korányi kimagasló általános belgyógyászi tevékenységére is. Hiszen amellett, hogy vesespecialista volt, tanulmányozta a cukorbetegséget, a magaslati polyglobuliat, a szívbetegségeket, a magas vérnyomást és sejtpusztító szerrel kezelte a malignus (hematológiai) betegségeket. Foglalkozott az arrythmiák kórtanával, a digitáliszkezelés kérdésével valamint a hastífusz és a tuberculosis gyógyításával is.


Szathmári Miklós szerint Korányi megrendíthetetlenül hitt a tudomány fejlődésében, elvetette a terápiás nihilizmust ez is lehetett a Korányi-iskola és a Korányi család által alapított 70 évig működő klinika sikerének titka. Ez a klinika volt ugyanis az első Magyarországon például az inzulinkezelés bevezetésében (1926), az EKG diagnosztikus felhasználásában, a gyomor-bélrendszeri endoszkópia bevezetésében, a diabeteses krízisállapotok anyagcsere-őrzőben történő, protokoll szerinti ellátásában, az első csontvelő transzplantáció elvégzésében a művese-kezelés bevezetésében.
Nem véletlen – jegyezte meg Szathmári Miklós -, hogy Korányi nevét kapta a Semmelweis Egyetem klinikumának évtizedek óta legnagyobb fejlesztési projektje is, amely egy-két éven belül valósul meg.
 
Forrás: Weborvos



Fresenius Medical Care Diaverum B. Braun Vesebetegek Egyesületeinek Országos Szövetsége (VORSZ) Transzplantációs Alapítvány a Megújított Életekért Magyar Szervátültetettek Szövetsége