NEMZETI VESE PROGRAM INFORMÁCIÓ

INFO@VESEBETEGSEG.HU

Diéta

Az étrendnek midig az egyén állapotához és adottságaihoz kell alkalmazkodnia!

Akut glomerulonephritis étrendje

A betegség lehet szövődménymentes és szövődményes. Az előbbi helyzetben általában nincs szükség különösebb diétás beavatkozásra.

Szövődményes állapotban étrendi változtatásokat kell tennünk, amennyiben a vizelet mennyisége csökkent vagy veseelégtelenség fenyeget. Ezekben az esetekben az étrend fehérje tartalmát – egyéni mérték szerint - mérsékelni szükséges. Ha a vizelet csökkent mennyiségű és a kálium (K) szint meghaladja a normál tartományt a vérben: a K bevitelt is korlátozni szükséges (egyéni megítélés szerint 1500-2000 mg/nap között). Magas vérnyomás, csökkent vizelet és ödéma esetén a nátrium (Na) bevitelt 1500 és 2000 mg/nap között kell meghatározni és a folyadékfogyasztást is mérsékelni kell az előző napi ürített vizelet függvényében.

A diéta szakaszai:

A betegség első, akut szakában szükség lehet, 1-2 napos koplaltatásra, de a folyadék fogyasztás megtartásával, melynek mértéke a beteg általános állapotától függ, mennyisége felügyeletet igényel. Az ekkor adható innivalók: tiszta víz, gyümölcsök leve, egyes teák.

A továbbiakban a diéta a beteg fizikális adottságaihoz igazodóan fehérjeszegény, de a tünetek enyhülése során 1-2 naponta bővíthető. Az ételek fűszerezése visszafogott, enyhe (az aromás és intenzív ízű, csípős fűszerek ellenjavallottak); a só használata korlátozott, a magas sótartalmú, illetve sóval tartósított élelmiszerek eleinte egyáltalán nem fogyaszthatóak. A bevitt jó minőségű és hasznosulási fokú fehérjék (pl. tojás) beépüléséhez szükséges energia főképpen magasabb szénhidrát tartalmú nyersanyagokból származik. A (barna) rizs, búza, árpa, hajdina, burgonya és azok keményítői, cukor, méz, gyümölcsök, párolt zöldség- és főzeléknövények, szükség esetén kiegészítve speciális, csökkentett fehérje tartalmú készítményekkel jól alkalmazhatóak ebben az étrendben.

Állapotjavulás esetén, a diéta tovább bővíthető az egészséges étrend kritériumainak megfelelően.

Nephrosis szindróma étrendje

A diéta a tünetekhez alkalmazkodik. A tünetek függvényében az étrend viszonylagosan szegény fehérjében, ennek napi megengedett mennyisége függ a vizelettel ürített fehérje mennyiségétől is. Az elfogyasztott fehérje viszont nagy biológiai értékű kell, hogy legyen, melynek tényleges hasznosulásához megfelelő mennyiségű – energiabő - étrend szükségeltetik. Ezt összetett szénhidrátok (esetleg szénhidrát alapú tápszer) és (jó zsírsav összetételű) növényi olajok adásával lehet biztosítani. Az étrend egyébként csökkentett zsír- és koleszterin tartalmú az emelkedett szérum koleszterinszint miatt. Ha a trigliceridszint is emelkedett, a diéta fruktózban is szegény és nem tartalmazhat alkoholt. Ödéma esetén szükséges egyénileg meghatározott mértékig csökkenteni a Na bevitelt is. A magnézium (Mg) és K beviteli javaslatok a beteg labor értékeihez alkalmazkodóak. A fogyasztható folyadék mennyiségét az előző napon gyűjtött vizelet mennyisége határozza meg. (Az egyes csökkentett beviteli értékek mértéke itt is egyénileg megszabott).

Az étrendben jól alkalmazhatóak a különféle gabonafélék és azokból készült gabonapelyhek, lisztek, kenyerek és (a diéta egyéb előírásainak megfelelő) pékáruk, de fehérjetartalmuk beszámítása mellett előadódhat a probléma, hogy túlságosan megemelkedik a növényi fehérjék beviteli aránya az állati rovására, így fogyasztásuk mértékére figyelmet kell fordítani. Segítségül hívhatóak a speciális, csökkentett fehérje tartalmú lisztek, tészták stb. A zöldségfélék javarésze megfelel a diéta kritériumainak (nem elhanyagolható azonban káliumtartalmuk). A gyümölcsök és tejtermékek csoportjából a magasabb zsír- és cukor tartalmúak nem javasoltak. A húsok közül a zsírban szegény szárnyas húsok, halak és egyéb zsírszegény húsrészek fogyaszthatóak. A zsiradékok közül egyértelműen a növényi eredetűek illenek a diétába.

Vesekövesség étrendje

Diéta kalcium-oxalát kő esetén:

Az étrend folyadékban bő (mely az éjjeli folyadékpótlást is magában foglalja) – 2,5-3 liter/nap, csökkentett sótartalmú, - a korábbi gyakorlattal szemben nem csökkentett kalcium tartalmú, hanem az adott kornak és nemnek megfelelő mennyiségi előírásokkal megegyező mértékű -, oxálsavban szegény és állati fehérjében viszonylag szegény.

Tájékoztatásul néhány példa a kerülendő nyersanyagok közül: kakaópor, csokoládé, paraj, sóska, rebarbara, kóla.

Diéta húgysavkő esetén:

Az étrend folyadékban bő a 24 óra folyamán folyamatosan, csökkentett fehérje- és purin tartalmú, a vizelet lúgos vegyhatását támogató táplálékokban gazdag.

Lúgos vegyhatásúak pl: tej és egyes tejtermékek – de állati fehérjetartalmuknál fogva fogyasztásuk csak egyénileg meghatározott mértékben javasolt, mandula, kókusz, a legtöbb zöldség és gyümölcsféle, alkalikus ásványvizek.

Purinban gazdag táplálékaink néhány példában: állatok húsa, bőre, belsőségei. A nyersanyagok purintartalma megfelelő konyhatechnikával csökkenthető!

Dializált betegek diétája

A dializálás módja (hemodialízis vagy peritoneális dialízis) némileg eltérő.

Az étrend általában energia bő, de mint a többi vesebetegségben, itt is a főbb tápanyag és a P, Ca és folyadék tartalma személyre szabottan állapítható csak meg.

Általánosságban, az étrend gerincét a tej és savanyított termékei, túró, tojásfehérje és húsféleségek, minőségi növényi olajok, összetett szénhidrátok (gabonák és lisztjeik, ill. péktermékek), rizs valamint a zöldségek és a gyümölcsök adják. A magas P és K, Na tartalmú alapanyagokra itt is figyelmet kell fordítani, helyes nyersanyag válogatással, főzővíz stb. elöntésével. Speciális szénhidrát alapú tápszer itt is használható. A bevihető folyadék mennyisége az ürített mennyiség függvénye, de annál 500mlnél nem több.  (További részletek)

Vesetranszplantáltak diétája

A veseátültetés nem igényel közvetlen a műtét előtti diétás előkészítést, viszont lényeges, hogy a beteg tápláltsági állapota – a lehetőségekhez mérten – optimális legyen. Ez roppant fontos, mivel befolyással lehet a műtét utáni lábadozás időszakára. A műtét után a páciens ehet szájon keresztül, (általában nem igényel steril táplálékot és általában nincs szükség szondán át történő táplálásra).

Tudni kell azonban, hogy a beültetetés után a betegnek gyógyszereket kell szednie, melynek mellékhatásaihoz (cukorbetegség, zsír- és csontanyagcsere zavarok stb.) a táplálkozásnak is alkalmazkodnia kell. A helyes étrend hozzájárul a páciens megfelelő tápláltsági állapotához, jó közérzetéhez és a szövődmények időbeni megjelenésének kitolásához esetleg megakadályozásához. (Erről bővebben itt olvashat.)

Az étrendnek midig az egyén aktuális állapotához és egyéni adottságaihoz kell alkalmazkodnia! A diétahibákkal állapotunk romlásához járulhatunk hozzá, ezért a nem személyre szabott tudnivalókat ne alkalmazzuk egy az egyben önmagunkra, kérjük a szakemberek, dietetikusok segítségét.


Cseri-Holzmann Brigitta dietetikus

Fresenius Medical Care Diaverum B. Braun Vesebetegek Egyesületeinek Országos Szövetsége (VORSZ) Transzplantációs Alapítvány a Megújított Életekért Magyar Szervátültetettek Szövetsége